Jeles mű. Anyagi haszon nélkül.
Madách 1859. február 17-én kezdte írni drámai költeményét Alsósztregován. A művet 1860. március 26-án fejezte be, a kéziratot pedig megküldte Arany Jánosnak. 1861 szeptemberében írt válaszlevelében Arany úgy fogalmazott: „»Az Ember tragoediája« úgy conceptióban, mint compositioban igen jeles mű”, és a Kisfaludy Társaság ülésén be is mutatta. A munkát az ő támogatásukkal 1862 legelején Emich Gusztáv nyomta ki, de kereskedelmi forgalomba nem került, a Társaság saját tagjainak és támogatóinak adta ajándékba. Madách 20 tiszteletpéldányt és 50 arany díjat kapott, de – bár az író nehéz anyagi körülmények közt élt – szinte az egészet felajánlotta az Akadémiának és a társaságnak.
A Palóc Múzeum gyűjteményében a Tragédia összes magyar nyelvű kiadása megtekinthető az első, 1861-es kötettől a könyvritkaságnak számító, bibliofil és díszkiadásokon át a modern kiadványokig. Az itt látható díszkiadásból 550 számozott példány került forgalomba, ebből 50 példány mint bibliofil-kiadás és 500 példány mint amatőr-kiadás. A rajzokat Haranghy Jenő, a remek festő, alkalmazott grafikus, rajzművész, a magyar art deco egyik legtehetségesebb
alakja készítette.