„Kismúzeumok szakmai napja” címmel hívta egyeztetésre a vidéki múzeumokat a Magyar Nemzeti Múzeum és Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége
A partnerséget és a párbeszédet életre hívva, a stratégiai együttműködés jegyében szervezte meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége a “Kismúzeumok szakmai napját” 2023. június 16-án. A Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében tartott szakmai egyeztetésen közel félszáz vidéki intézmény vett részt.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, küldetésének tekinti, szűkebben vett feladatán túl, hogy módszertani, szakmai segítséget nyújtson és párbeszédet kezdeményezzen a vidéki múzeumokkal. Ehhez két stratégiai szövetségest is talált: fenntartóját, a Kulturális és Innovációs Minisztériumot és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségét. A főigazgató kiemelte, hogy örül annak, hogy a szervezet legutóbbi közgyűlése Marosvásárhelyen a nyitás jegyében szerveződött.
„Szeretném, ha a Magyar Nemzeti Múzeum otthont és védőbástyát is jelentene, hiszen a minisztériummal folytatott egyeztetéseken a teljes magyar múzeumi ágazatot képviseljük” – emelte ki a nemzet múzeumának vezetője.
Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár köszöntőjének felütésében egy közel kilencven éves gondolatot idézve pozicionálta a kismúzeumokat:
„A múzeumpolitikának egyik főkérdése világszerte a múzeumok decentralizációja. Ez éppen a múzeumok népnevelő feladatából következik. Nem elég, hogy a főváros vagy a nagyvárosok középpontjában egy óriási múzeum fejtse ki a maga műveltségterjesztő hatását, hanem ma már az is elodázhatatlan kultúrpolitikai követelmény, hogy a — esetleg népkönyvtárral kapcsolatban — létesüljenek. (…) Az amerikai közszellem a világháborút követő évtizedben különös eréllyel ragadta meg a small museum eszméjét, mint a népművelés eszközét: tíz év alatt abban is múzeumok, mint kultúrgócpontok. Egyesült Államokban 1500-nál több kismúzeumot épített és rendezett meg. Állam és község karöltve támogatta az amerikai társadalomnak ezt a népművelő muzeális mozgalmát.” (Nemzeti Újság, 1934. április 1.)
A helyettes államtitkár nyomatékosította: „A kismúzeumok alapvető szerepe, hogy identitást nyújtson annak a közönségnek, ahol az van.” Kifejtette továbbá: „Úgy szeretnénk megerősíteni a vidéki múzeumokat, hogy jobban jelen legyünk az életükben.”
Csapláros Andrea, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke az elmúlt három évben megélt eredményekről és mérföldkövekről beszélt. „A MVMSZ-nek jelenleg 123 tagja van, ez tagokra lebontva több mint 3000 fő.” A szervezet elnöke hangsúlyozta, hogy a Magyar Géniusz Programmal kinyílt a kapu a vidéki múzeumok számára, amely eddig nem látott lehetőségeket adott. Elnökasszony kiemelte ,, Múzeumaink legtöbbje a 19. század végén, 20. század elején jött létre. Tagadhatatlan, a múzeum, mint olyan – akár a British Museum, a Louvre, a mi Magyar Nemzeti Múzeumunk alapítása ellenére – klasszikusan polgári műfaj, polgári attitűd, polgári intézmény. Genius lociként alapították őket és bennünket, vidéki muzeális intézményeket is.”. Az esemény céljaként pedig kiemelte: „Beszéljünk egymással, ismerjük meg egymást egy másik szemszögből.”
A szakmai nap keretén belül kerekasztal beszélgetéseket tartottak a múzeumok működési formáiról, a digitalizálás, gyűjteménykezelés, képzések, valamint a múzeumpedagógia és a kommunikációt érintő kérdéskörökben.
A nap zárásaként a résztvevők a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításait tekintették meg, szakmai tárlatvezetések kíséretében.