Bolyai János – Erdély géniusza
A kiállítás célja és koncepciója
A tudományos és kulturális világ 2023 őszén ünnepelte Bolyai János korszakalkotó matematikai felfedezésének kétszáz éves évfordulóját. Bolyai felfedezése, a kétezer évig egyeduralkodó euklidészi geometriai világ határainak áttörése, a hiperbolikus és abszolút geometria megteremtése új lehetőségeket tárt a tudomány fejlődése elé. Az általa megalkotott geometria és annak későbbi továbbfejlesztése termékenyen hatott az elméleti fizikára, majd később a csillagászatra és az asztrofizikára is. A hiperbolikus geometria felfedezésétől Albert Einstein speciális és általános relativitáselméletéig hosszú út vezetett. E tudományfejlődési folyamaton számos kiváló matematikus, fizikus és tudományfilozófus hagyta hátra kézjegyét és zsenialitásának lenyomatát. Azzal, hogy az emberi gondolkodás szétfeszítette a korábbi tudományos és tudományfilozófiai gondolkodás kötöttségeit és utat nyitott egy új fajta térfelfogásnak, olyan tudományfejlődés vette kezdetét, amely mind a mai napig meghatározza a körülöttünk lévő világról és az univerzumról alkotott képünket. Kiállításunkban erre a tudománytörténeti fejlődésre helyezzük a hangsúlyt. Bemutatjuk Bolyai János zsenialitásának megszületését, formálódását, majd kiteljesedését, tudományos áttörést hozó szellemi munkáját, de géniuszának továbbélését, az egyetemes emberi kultúra és tudomány folyamatában elfoglalt helyét is igyekszünk meghatározni, bemutatni és hangsúlyozni. Meggyőződésünk, hogy egy múzeumi kiállítás nem kizárólag egy szűk intellektuális elit számára készül, hanem a nagyközönséget, a társadalom széles rétegeit szolgálja. Éppen ezért módszertani megközelítésünk mindig két fő tényezőt vesz figyelembe: egy felől törkszünk a közérthető, népszerűsítő, a széles közönség által fogyasztható kulturális, szellemi termék létrehozására, de másfelől kompromisszum nélkül ragaszkodunk a tudományos hitelességhez. E két alapvető szempont egyeztetése nem mindig könnyű feladat. E kihívást jelen kiállításunk megtervezése során érzékeltük a legélesebben. Bolyai János matematikai munkássága ugyanis csak egy szűk tudományos elit számára érthető és átlátható teljes egészében. Nem vállalkozhattunk tehát arra, hogy Bolyai felfedezésének matematikai részleteit kibontsuk és közérthetővé tegyük a széles közönség számára. Ebben a helyzetben csupán két lehetőség kínálkozott megoldásként: a matematikus élettörténetének bemutatása, illetve elhelyezni zsenialitásának korszakalkotó jelentőségét az emberiség tudományos fejlődésének kontextusában. A kurátori döntés e kettő összekapcsolását látta célravezetőnek. Ha Bolyai János geometriájának részleteit nem is érthetjük meg, megérthetjük annak tudományos és kulturális jelentőségét, megérthetjük az emberi gondolkodásra gyakorolt forradalmi hatását, valamint a különböző tudományos felismerések egymásba fonódását, az egymást megtermékenyítő gondolatok kibontakozásának történeti irányát. Célunk az, hogy miután a látogató a tárlat végére ér, rácsodálkozzon Bolyai időtlen és örökérvényű zsenialitásának napjainkig tartó hatására, és megértse azt, hogy az erdélyi matematikus által megsejtett új világ, amely felé kaput nyitott, valóban létezik. Felfedezése tehát nem elméleti szinten maradt, hanem a tudomány fejlődésével kiderült, hogy az univerzum fizikai-csillagászati törvényszerűségeiben, az égitestek és kozmikus jelenségek működésében nem az euklidészi, hanem a Bolyai–Lobacsevszkij-geometria, és annak sokak általi továbbfejlesztése érvényesül. Abraham Ungar, neves amerikai matematikus ezt így fogalmazza meg: „amint egykor az euklidészi geometria a klasszikus fizikát, úgy alapozta meg sok száz évvel később a Bolyai–Lobacsevszkij-geometria a modern fizikát.”
A kiállítás technikai megoldásai
Napjaink látogatói igényeiből és szokásaiból kiindulva arra a következtetésre jutottunk, hogy nem célszerű az információs anyagot írott formában, a falakon feltüntetni, hanem újszerűbb megközelítést kell használni annak érdekében, hogy minél több látogató a szükséges információkhoz jusson. Mivel a kiállítás tudománytörténeti összefüggései csak úgy érthetőek meg, ha a látogató lépésről-lépésre végigköveti az alapvető tudnivalókat, ezért úgy döntöttünk, hogy a kiállítás hangvezérlésű lesz, látványos projekciókkal és animációs anyagokkal egészítve ki az auditív élményt. Ebből kifolyólag elvárt egy bizonyos szintű interakció a látogató és a kiállítás között, hiszen egy-egy tematika magyarázatait és látványanyagát a látogató indítja el egy beépített digitális panelről. A tárlat témaköreihez illeszkedve egyedi kiállítási zene is készült, amely végigkíséri a narrációs szövegeket, a projekciókat, illetve biztosítja a narrációk közötti háttérhangulatot is. A hangélményt, a projektív és hagyományos látványt egyedi grafikai tervezés erősíti fel.
A kiállítás tematikus egységei
BEVEZETŐ
1. GÉNIUSZ SZÜLETIK (gyerekkor, akadémiai tanulmányok, tudományos hatások)
2.A HADMÉRNÖK (tevékenysége: Temesvár, Arad, Szeged, Nagyvárad)
3.SEMMIBŐL ÚJ VILÁG (Euklidésztől Bolyaiig – a matematikai áttörés)
4.A NEGYEDIK DIMENZIÓ (Bolyaitól Einsteinig – a hiperbolikus geometria tudományos, máig ható jelentősége)
BEVEZETŐ
A kiállítótérbe belépve a látogató egy sírgödör installációval találkozik, amely Bolyai János sírját jelképezi. Ez az indító megoldás Baróti Hunor (Manierart kft.) látványtervező ötlete volt, az ő engedélyével használjuk kiállításunkban. Belépéskor a látogató szembesül azzal, hogy Bolyai János magányosan, elhagyottan halt meg. Életében nem értették és nem értékelték kellőképpen. Erről szól a bevezető idézet, amely megjelenik a falon, de elhangzik a tárlatvezető narráció elején is: „Nagy tálentumú matematikus volt, de nagy tálentuma elhasználatlanul ásatott el.” A kiállítást végigjárva, a látogatóban megfogalmazódhat egy erre adott válaszreakció: valóban elhasználatlanul ásatott-e el a Bolyai tálentuma? Reményeink szerint a figyelmes látogató megtalálja e kérdésre a pozitív választ.
1.GÉNIUSZ SZÜLETIK
A tematikus egység célja felvillantani Bolyai zsenialitásának gyerekkori megnyilvánulásait, az apai nevelés jelentőségét, majd pedig a hadmérnöki akadémián szerzett tudományos, szellemi hatásokat. A gyermek Bolyai három olyan felismerése hangzik el, amelyek bizonyítják a zsenialitás nagyon korai megnyilvánulásait:
„A kemencét ki kellene fordítani, úgy jobban ki lehetne seperni és melegebb is lenne.”
– ehhez társuló projekció: megjelenik egy búbos kemence, amely önmagából kifordulva geometrikus testté, majd újra kemencévé válik.
„Hí, táti, mit találtam, pityóka árkusnak pityóka szinuszát.”
– projekció: megjelenik egy negyedelt pityóka, majd kirajzolódik a szinusz, a koszinusz és az árkus.
„A Jupiter nagyon messze lehet, mert Marosvásárhelyről is ugyanúgy látszik, mint Domáldról.”
- projekció: a csillagközi magasságból vezeti a látogatót Marosvásárhelyre, majd Domáldra.
Az auditív és projektív-vizuális látványt más, a falon és tárlókban megjelenő képi ábrázolások és műtárgyak kísérik: Marosvásárhely korabeli látképe, Bolyai Farkas a ravatalon, Bolyai Farkas Gausstól kapott pipája, könyvek, amelyeket Bolyai János gyerekkorában olvasott.
A tematikus egység második felében a bécsi akadémiai tanulmányok bemutatása következik. Az apai nevelés után a mérnöki akadémia befolyásolta és alakította János tudományos gondolkodását. A narrációs vezetést animációs és nyomtatott képi látvány, valamint kiállított műtárgyak egészítik ki. Legjelentősebb műtárgy: Bolyai János akadémista korábab készített hídmakettje, amely megalapozott feltételezések alapján köthető a fiatal Bolyaihoz. De jelentős és vizuálisan megkapó Bolyai három akadémiai jegyzetfüzete is.
2.A HADMÉRNÖK
Bolyai szolgálati helyei: Temesvár (1823–1826), Arad (1826–1830), Lemberg (1830–1832), Olmütz (1832–1833). Hadmérnöki szolgálata és teljesítménye szempontjából csak az első kettő jelentős. Utolsó két szolgálati helyén már sokat betegeskedett, kedélyállapota megromlott és idegenkedett a hadmérnöki munkától. A kiállítás ezen részében egy Vauban-típusú erőd egyik épülő félben lévő bástyájának belső terére emlékeztető enteriőrt képeztünk ki: félkész állapotban lévő bástyafal, ahonnan Temesvár korabeli látképére lehet kitekinteni. Az enteriőr belsejében a látogató Bolyai, a hadmérnök munkakörnyezetében találja magát, eredeti tervei és jegyzetei között, amelyek egy munkaasztalon kialakított tárlóban láthatóak. Falprintekkel és mérnöktiszti egyenruha-rekonstrukcióval erősítettünk rá a 19. század első felére jellemző katonai, műszaki tiszti hangulatra. A temesvári bástyarészlet mintegy felvezetése is Bolyai matematikai felfedezésének, amelyet a következő teremben fejtettünk ki. A párhuzamosak problémáját ugyanis temesvári szolgálata során oldotta meg a fiatal zseni.
3.SEMMIBŐL ÚJ VILÁG
„A geometriához nem vezet királyi út. Munka nélkül nincs kenyér, sem geometria.” Euklidész
Ebben a tartalmi egységben mutatjuk be vázlatosan az euklidészi geometria és a Bolyai-féle hiperbolikus geometria lényegét, a kettő közötti különbséget. Euklidész ötödik posztulátumából indulunk ki, majd vázlatosan felvillantjuk néhány olyan jelentősebb matematikus arcképét, akik a Bolyai előtti kétezer évben megpróbálták megoldani a párhuzamossági problémát. Bemutatási módként az animációs projekciót választottuk, amelyet térhangként kísér a narrációs tárlatvezetés. A digitális látványt harmonikusan egészítik ki Bolyai János eredeti kéziratai, valamint fő műve, A tér igaz tudománya című kötet. Fontosnak tartottuk megemlékezni Bolyai kortársáról, Lobacsevszkijről is, aki külön felületen jelenik meg, kiemelve jelentőségét a narrációs hanganyagban is. Egy átmeneti részben kitérünk Bolyai felfedezésének utóéletére, magyarországi és európai szintű fogadtatására, valamint arra, hogy miként került be a nemzetközi tudományos köztudatba. Ennél az egységnél egy animációs kisfilmmel igyekszünk áthidalni az eredeti tárgyak hiányát.
4.A NEGYEDIK DIMENZIÓ
Ezek után következik a tudománytörténeti rész, amely Gausstól és Riemanntól kezdve, Ferdinand Mindingen, Eugenio Beltramin, Felix Kleinon és Henri Poincarén keresztül vezeti el a látogatót a negyedik dimenzió és a téridő matematikai felfedezőjéig, Hermann Minkowskiig, majd az ő eredményeit integráló Einstein általános relativitáselméletéig. A tömény tudományos narrációt a tudósok művészi kivitelő portréival, hozzájuk köthető eredeti kötetekkel, valamint digitális animációval kidolgozott matematikai modellekkel tesszük látványosabbá és befogadhatóbbá. Idáig eljutva a látogató megismerkedhet azzal a folyamattal, amely a nem-euklidészi (hiperbolikus és abszolút) geometria felfedezésétől vezetett a newtoni gravitációs-modell einsteini újragondolásáig, valamint a négydimenziós téridő fogalmának megjelenéséig. Innen már csak egy lépés az Einstein által előre látott és „jósolt” feketelyukak felfedezése.
A kiállítás utolsó termében egy feketelyuk installációt építettünk meg. Ennek megvalósításához külső programozói munkára és nagyteljesítményű projektorokra volt szükség. A feketelyuk gravitációs mezőjét, ami valójában maga a téridő-görbület, fényinstallációval szemléltettük. Tervben van továbbá egy interaktív elem beépítése, amely az eredeti tervek része volt, de technikai akadályok miatt nem sikerült a megnyitóra megvalósítani: lidar szkenner segítségével az installációt vezérlő szoftver érzékeli a belépő látogatókat, és azok mozgásának hatására megjeleníti a téridő szövetének torzulását, valamint a feketelyuk eseményhorizontjához közeledve, a látogató mozgását érzékelve a fénynyalábok lelassulnak, ezzel jelezve azt az időtorzulást, ami a valós jelenség során megfigyelhető. A narrációs tárlatvezetés, és egyben az egész kiállítás zárógondolata mintegy választ ad a tárlat elején felmerülő kérdésre, summázza Bolyai János felfedezésének jelentőségét és a tudománytörténetben elfoglalt helyét: „Ez a világ már nem az euklidészi világ, itt már csakis a Bolyai János által felfedezett, majd sokak által tovább gazdagított abszolút geometria érvényesül… ez valóban egy új, más világ.”
Szász Hunor, kurátor
Fotók: Székelyhon.ro