Kígyók, sárkányok, griffmadarak
A Csíki Székely Múzeum Kígyók, sárkányok, griffmadarak című kiállítása Kristó János csíkkozmási bútorfaragóról emlékezik meg, és 41 különleges alkotását mutatja be két teremben.
A csíkkozmási öreg mester a csíki székely népművészet egyik olyan alkotója, aki munkáiban ötvözte a hagyományt az újítással. A kozmási mester használta a régi motívumokat, benne élt a székely népi formavilágban, de minden új darabján megjelent valami új is, amit csak ő maga adott hozzá értékként: mitológiai-bibliai szereplők, zoomorf lények, jellemző helyenként munkáira a szecessziós vonalvezetés is;
Az 1920-40-es években annak a nép(rajz)i mozgalomnak a keretében vált ismert és elismert népművésszé, amely a székely kultúra örökségesítését tűzte ki céljául: a Domokos Pál Péter, Vámszer Géza, Nagy Imre festőművész és mások által elindított múzeumalapító, háziipari és szőttesmozgalom, „osztováta-forradalom” keretében; akár ezen mozgalmak szimbólumaként is tekinthetünk rá. Kristó alkotásai olyan, a magyarság szempontjából fontos személyiségekhez is eljutottak, mint Tamási Áron, Kodály Zoltán vagy Nagy Imre festőművész – előbbi kettő gondolkodószéket készíttetett Kristóval, Nagy Imre pedig teljes szobabútort. Mindannyian nagyra értékelték a mester munkáit.
„Emlékezni és emlékeztetni akarunk: Kristó János és munkássága valahogy kilúgozódott a csíkiak emlékezetéből, ezért fontosnak találtuk őt és munkáit újra bemutatni” – mondta el Málnási Levente néprajzos-muzeológus, a kiállítás kurátora.
Az első, nagyobbik teremben középtájon lehet megszemlélni Kristónak a csíkkozmási templom részére készített faragott stallum dorsale-ját (papi ülőhely baldachinos hátrészét), az ehhez tartozó trónszékkel, székekkel és imazsámollyal együtt. Az imazsámolyon Szent György és a sárkány viadalát faragta ki, a stallum dorsale-n pedig Szűz Mária, Szent József, a gyermek Jézus és angyalok vannak kifaragva. Ugyanebben a teremben találhatók meg azok a Kristó János által alkotott tárgyak is, amelyek az 1930-as, a Domokos Pál Péter-Vámszer Géza-Nagy Imre által rendezett Csíksomlyói Székely Népművészeti és Egyházművészeti Kiállításon szerepeltek. Ezek többek között egy gondolkodószék, amely Ádámot és Évát jeleníti meg az Édenkertben, egy körtefából faragott lányfej és a legkülönlegesebb talán az a gyertyatartó kisasztal, amelynek törzse egy női alak a rácsavarodó kígyóval, valamint az asztal lábai is kifaragott kígyók, a kerek asztallapon pedig az Édenkert jelenik meg Ádámmal és Évával. Az említett tárgyak mellett kinagyított régi fotókon az 1930-as kiállítás Kristó-tárgyai szerepelnek – így a múltbeli és jelenlegi kiállítási tárgyak szinkronban jelennek meg. Ugyanebben a teremben látható egy olyan gondolkodószék is, amely ikerpárja (azonos felépítés és faragványok) a Tamási Áronnak faragott (és a PIM tulajdonában levő) gondolkodószéknek. Egy másik gondolkodószéken Mátyás királyt ábrázolta Kristó.
A második teremben található a Nagy Imre festőművésznek készített faragott ruhásszekrény, különböző jelenetekkel kifaragott gondolkodószékek, egyszerű faragott támlásszékek, valamint két, egy kisebb és egy nagyobb asztal. A nagyobbik asztal faragott, kígyózó florális motívumai szecessziós jellegűek. Ezek a faragott, indázó virágok teljesen körbefutnak az asztaltető alatti részen. Kidolgozott, nagy művészi értéket képviselő faragászati remekek.
Több gondolkodószéken viaskodó sárkányok, kígyók, bikák, griffmadarak jelennek meg, máshol pedig különböző enteriőrök (falusi fonó, lagzis köszöntés). Az egyszerű, faragott, támlás székek is különböző motívumokkal díszítettek: angyalfej, szarvasok, stilizált virágok stb. Az egyik asztal felett a falon egy naiv stílusú, bajuszos, faragott „székely Krisztust” is láthat a tárlatlátogató.
A kiállításon szerepelnek Kristó János korabeli családi és személyes fotói: kettő a 19. század végi Kolozsváron, a jó hírű Dunky fivéreknél és egy pedig Csizhegyi Sándornál. Egy felvételt Vámszer Géza készített Csíkkozmáson Kristó Jánosról 1933-ban.