Bűn. Lealjasulás. Kitaszítottság. Szenvedés. Nyomorúság. Majd háború. És halál. Mednyánszky (1852–1919) művészi témái. Különc volt. Saját érzéseivel, tehetségével való elégedetlensége sodorta a társadalom mélyének, szubkultúrájának ábrázolásához. Pedig a kolosszális festőzseni egy gazdag arisztokrata család leszármazottja volt. Fesztyné Jókai Róza úgy emlékezett rá: „Sár és éteri tisztaság. Buddhizmus, filozófia, aszketizmus. […] Titokzatos, földöntúli erőket sejtett benne...
„Csontváry festészete a magyar művészet legeredetibb formái közé tartozik. Álomittas líra, monumentális kompozíció, újszerű színvilág, expresszionista hevület és szimbólumokkal telített tematika egyformán jellemzői művészetének. Panteisztikus alázattal csüggött a természeten, és a próféták hevületével mondott ítéletet koráról. A lélek legmélyebb örvényeit járta meg, belső vízióival tusakodva vívta ki életművét” – írta róla monográfusa, Németh Lajos. Patikusból...
Kassák Lajos szerint Perlrott Csaba (1880–1955) „… a mes-terség sémáival lemérhetetlen, s mással mint önmagával nem magyarázható.” Valóban nehéz művészetét besorolni. Párizsban sok mestertől tanult, művészetébe Cezanne felfogását is beépítette, mégis, talán Henry Matisse volt rá igazán döntő hatással, akinek egyik első tanítványa volt. 1907-ben a párizsi Salon d’Automne tárlatán – mely a 20. századi...
Jankovics Marcell azt írta: „Nincs az életműnek másik ha-sonló darabja, nincs viszonyítási pont. Nem tudhatom, mihez képest remekmű. Mert az.” Horváth János meg úgy lelkesedett: „A tavasz himnusza ez a kép.A virágba borult meggyfák eget beborító, sűrűn villódzó szirmokkal, bódító atmoszférával telítik a festmény légterét. A kaposvári Róma-hegyen álló, új otthon környezetében megélt első tavasz...
Nagy Sándor (1868–1950) szecessziós festő, grafikus a gödöllői művésztelep egyik alapítója. Ildikó című kárpitjának tervét a művésztelep 1907-től működő szőnyegkészítő műhelyében készítették. Évtizedekkel később Remsey Flóra ennek nyomán szőtte újra ógobelin eljárással Nagy alkotását, mely az egyik legjelentősebb a magyar mítoszábrázolások között. Az 1908-as Velencei Biennáléra készülve – ahol a magyar pavilonban Attila volt a...
Benczúr Gyula (1844–1920), a kor irigyelt sikerembere, a festőfejedelem majd 3,5×6 méteres, óriási méretű festménye 1945-ben elpusztult a budai Várat ért tűzvészben. Így a képnek ez a korai vázlata különleges értékkel bír. A mestert a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium minden idők egyik legmesésebb honoráriumáért bízta meg, hogy örökítse meg az ország ezeréves fennállására rendezett milleniumi...
Székely Bertalan (1835–1910) több száz falfestménye és táblaképe közt ez a mű a magyar történelmi festészet egyik legikonikusabb műve. Azt a történelmi sorsfordulót idézi meg, amikor 1566-ban Szulejmán szultán Szigetvár ellen támadt. Zrínyi Miklós, a vár kapitánya 2500 katonával védte az erősséget. Napokig tartották magukat, de végül egy robbanás miatt beszorultak a belső várba. Zrínyi...
Komárom környékén ez volt a 2. csata az 1848–1849-es szabadságharc alatt. Than Mór (1828–1899) vízfestménye a szabadságharc legbravúrosabb lovas ütközetének azt a pillanatát ábrázolja, amikor – miután Klapka a császári erőfölény ellenére megtámadta a Komáromot már elfoglaló császáriakat – Görgei Artúr és Poeltenberg Ernő a segítségére sietve, figyelemelterelésül, mesteri lovasattakot indított, ami az osztrákokat visszafordította...
Mányoki korának egyik legjobban keresett – és kereső – barokk művésze, több európai uralkodói ház festője, évtizedeken át a drezdai és a varsói királyi udvartól, a gazdag lipcsei kereskedőktől kapott megbízásokat. Munkáinak túlnyomó része a kortárs német portréfestés körébe tartozik, azaz rajtuk az alakok szinte emberi istenekként jelennek meg, nem jellemvonásaik egyediségének ábrázolása a művészi...
Ami biztos: Mertz János festő volt és festett. Igen keve-set tudunk róla: 1782-től a bécsi képzőművészeti akadémia növendéke, 1788-ban vette feleségül Falkoner Ferenc festő leányát, majd a festőcéh tagja lett, 1790-ben budai polgárjogot kapott és itt telepedett le. Főként arc- és oltárképeket készített. A még bécsi tanulmányai előtt készült hat, az Apponyi család tagjait ábrázoló,...
