A bronzszobor a megszokott testtartásban ábrázolt Venusok közül is kitűnik kecses beállításával. Bal karjában tartja Eris, a viszály istennőjének almáját, amelyet Paris, a trójai királyfi neki ítélt. Eris ugyanis bosszúból – hogy nem hívták meg egy esküvőre – egy „A legszebbnek” feliratú aranyalmát gurított az isteni násznép közé. Az almáért Hera (Iuno), Pallas Athene (Minerva)...
A Tác közeli, egykori római kori település fontos kultuszközpont volt, a bika-szobor éppen a különböző vallási képzetek sokszínűségének egyik bizonyítéka.Itt találták meg 1983-ban ezt a császárkori, míves és nagyon élethű, ezüst berakásos szemű, hiába kisméretű, mégis erőt sugárzó Apis (Ápisz) bronz bikaszobrot.Két szarva között napkorong lehetett. Bár a helye megvan, de az ismertetőjel mára elveszett....
A később Borostyán-útnak nevezett kereskedelmi zóna felügyeletét ellátó várhelyi sáncvár és erőd közeli Károly-magaslat (Várishegy) egyik halomsírjából előkerült, kora vaskori, az ún. Hallstatt-kultúrkörhöz köthető, azaz a Kr. e. 7. századból való, soproni alakos ábrázolású, egész urnák közül ez az egyetlen ép, eredeti darab hazánkban. Rajta bekarcolt figurák talányos jelenete – az ábrázolás világszinten is egyedülálló....
A Kr. e. 900–800 között készült, öt kilós bronztárgy máig őrzi titkát, mire is használták. Hiába próbálkozott megfejteni tudósok sora – a furcsa lelet konokul hallgat. A 63 részből összeállított tárgyban varázsdobot, trónt, áldozati asztalt, gyújtótükröt, csillagászati eszközt, nap/holdkorongot, időszámítási eszközt és még oly sok mindent véltek felfedezni – egyik sem bizonyítható. Leginkább mégis a...
Az Iváncsán 2005-ben, egy kora bronzkori hulladékgödörben talált, fiatal férfi koponyamaszkja kitüntetett különlegességnek számít. Magyarország területén ehhez hasonló rituális és a korabeli kulturális szokásokról mesélő tárgy még nem került elő.Mivel az itteni, ún. nagyrévi kultúrában hamvasztották a holttesteket, bizonyos, hogy az el nem égetett holttest nem a település lakóinak egyike lehetett, sokkal inkább feltételezhető, hogy...
17 millió éve Ipolytarnóc környékén hatalmas vulkánkitörés zajlott le, amely elmondhatatlan pusztítást végzett. A forró vulkáni tufa minden létező életet felperzselt. A kőzeten mérhető a kihűlés kori mágneses észak-déli irány is. Ez a jelenlegitől 30°-kal tért el, ugyanis az a kőzetlemez, amin a mai Észak-Magyarország és Dél-Szlovákia fekszik, még nem állt be a mai helyére;...
A 11. századi aranybrosst a bizánci III. Romanos császár (1028–1034) aranypénzéből készítették, így teljesen egyedi darab.Az érme előlapjára két fület és egy zsanéros megoldású tartórészt forrasztott az ismeretlen ötvös. Pogány mestert (vagy tulajdonost) feltételeznek, mivel a Krisztust ábrázoló előlapot fúrták meg, nem pedig a hátlapot, de az is könnyen lehet, hogy a készítő csak nem...
A 840 körül készült, misézéshez használt, liturgikus kehely kitüntetett történelmi időszak ritka emléke. A latin egyház, kultúrhagyomány hatása az avarok birodalmának széthullása után kezdett érvényesülni, mikor a római Pannonia provinciára a frankok tették rá kezüket. A hajdani frank-avar közigazgatási határon előkerült kupa az egyik bizonyítéka annak, hogy a 9. sz. első felében a Lajta és...
2016-ban, a riói olimpián Kozák Danuta újabb arany-győzelmet aratott. Másnap az M35-ös Debrecen–Berettyóújfalu közti autóút-építés feltáró munkálatain a Kárpát-medencében egyedülálló leletre bukkantak. Az avar kori sírban – ahogy a későbbi 3D-s és CT-vizsgálatok megállapították – egy 10–12 éves kislány feküdt, homlokán aranypánttal, ezüst ruhagyöngyökkel, ólom orsógombbal. Ahogy az ásatást vezető régész mesélte: „Eddig még sosem...
A majd 4 dekás arany övcsatot egy hatalmas termetű germán férfi – a sírja köré temetett közösség vezetője – viselte. A pusztaszentegyházi dűlőben, 630 táján kirabolt kamrasírban talált, feltehetően a 7. század elején a földbe került, díszes, öntött csat finoman megmunkált darab, rajta pontok, kis körök, kettős félkörök. A csatkarika végén egymással szemben két nyitott...
