Találmányok a földből
A régészetről mindenkinek az ásatások és a múzeumokban kiállított, letűnt korok tárgyai jutnak először eszébe. De mi történik ezekkel a felbecsülhetetlen értékű leletekkel a két fázis között? Ki a régész és mivel foglalkozik? Milyen eszközöket használ, honnan tudja, hol kell ásnia és mit keres? Számtalan kérdés, amelyekre egy rendhagyó tárlatban, a Régészeti Látványraktárban találják meg a válaszokat az érdeklődők.
Az idén 125 éves miskolci Herman Ottó Múzeum most megnyílt Régészeti Látványraktára átmenetet képez a terep (a régészeti lelőhely) és a múzeumi kiállítás között. Ezért megvalósításának helyszíne formabontó módon nem a múzeum valamely belvárosi épülete, hanem az a rozsdaövezeti raktárbázisa, ahol a régészek, régésztechnikusok és gyűjteménykezelők nap mint nap gondozzák a sok százezer négyzetméter feltárása során napvilágot látott leleteket. A tárlat nem egy hagyományos múzeumi enteriőr, hanem több ezer tételt felsorakoztató raktárkiállítás, látványraktár. Az idén 125 esztendős Herman Ottó Múzeum az ország egyik legnagyobb megyéjének 360 településéért és több mint 2700 ismert és még legalább ugyanennyi azonosítatlan régészeti lelőhelyéért felelős. Ezen idő alatt páratlan gazdagságú gyűjteményt tártak fel az elődök és a mai régészek, amiből ízelítőt kapnak az érdeklődők.
A projekt létrehozói – Dr. Szörényi Gábor András régészeti és műemléki ügyekért felelős igazgatóhelyettes vezetésével – nem szeretnének kilépni a raktárbázis adta keretek közül, nem szeretnék, ha a látogató az itt megtekinthető tárlatban azt a hamis érzetet kapná, hogy egy múzeumban jár. Ez továbbra is egy raktárbázis marad, kibővített szerepekkel. Itt ténylegesen raktári közegben kerülnek bemutatásra a tárgyak, a róluk gyűjtött tudással együtt.
A tárgyak túlmutatnak önmagukon, ránézésre értékelhetők esztétikailag, lehetnek szépek, vagy csúnyák, ugyanakkor történenet is mesélnek egyrészt a múltról – készítésük, használatuk, pusztulásuk körülményeiről – másrészt a jelenről, megtalálásukról és útjukról a vitrinig. Számos mögöttes rejtett tartalom, amelynek felfedezése, megismerése a jelent is formálja.
A leletek mellet a négy géniusz, a magyar múzeumügy „kamaszkorának” úttörői, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Leszich Andor és Marjalaki Kiss Lajos miskolci kötődései is megismerhetők. A találkozásukról készült fotó és Móricz egyik írása inspirálta a kiállítás létrehozását, így a személyükhöz kapcsolódó dokumentumok, tárgyi emlékek is helyet kaptak a Régészeti Látványraktárban.
A több mint kétezer kiállított lelet között megtalálható például Móra Ferenc decis üvegpohara, amelyből borozgatott miskolci barátai társaságában az Avason, vagy a kora újkori Magyarország egyik legfurmányosabb maffiabűnügyének leletei, az 500 éves múltra visszatekintő csorbakői pénzhamisító műhely pénzérméi.
A tárlathoz szervesen kapcsolódik egy múzeumpedagógiai program, amely úgy került összeállításra, hogy a foglalkozások szorosan kapcsolódnak a történelem, az irodalom, a vizuális kultúra, a technika, az etika tantárgyak kerettantervéhez. Az órák a 1-12. évfolyam számára kínálnak interaktív és élményalapú ismeretszerzést, melyek révén a diákok nemcsak a múltat ismerhetik meg közelebbről, hanem azt is megtapasztalhatják, hogyan kapcsolódik a történelem napjainkhoz. A kézbe vehető leletek és műtárgymásolatok sokasága teszi egyedivé a múzeumi órákat, így a tanulók közelről megismerhetik az egykor élt emberek életmódját, hiedelmeit és hétköznapjait.
Az étkezések, lakomák minden korban nagy jelentőséggel bírtak. Milyen ételeket ettek az őskori emberek? Milyen alapanyagokból főztek, hogyan készítették el ételeiket? Az öltözködés és a divat, a rang kifejezése az ókorban is fontos volt, akárcsak ma. Milyen öltözékkel, kiegészítőkkel tudták ezeket kifejezni? Milyen titkokat rejtenek a sírok, a temetők? Mit mesélnek régen elhunyt emberek a saját hétköznapjaikról, társadalmukról, hiedelmeikről? Honnan ismerhető fel, hogy kinek milyen volt a rangja, „presztízse” az őskorban? A kérdések sora folytatható, a tárgyak üzenetéből pedig nemcsak a múlt darabkáit értheti meg a látogató, hanem a jelen párhuzamait is felfedezheti.