Újratöltve
A 2024. március 23-án megnyílt, Újratöltve című új állandó néprajzi kiállítás a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum néprajzi anyagának bemutatásával a jelenkor embere számára is olyan aktuális kérdéseket fogalmaz meg, mint a környezetvédelem, az ideológiák befolyása vagy az emberi kapcsolatok sokfélesége. Az NKA Magyar Géniusz Programjának köszönhetően és az MVMSZ közreműködésével újraalkotott kiállítás koncepciójának két lényeges eleme a több szinten felépülő, összefüggések bemutatására fókuszáló tartalom és a személyesség. A vizuális megjelenés és a szakmai tartalom egysége azt a cél szolgálja, hogy a több szinten felépülő tárlat alkalmassá váljon a gondolkodásra és inspirálódásra is.
A hat egységből álló néprajzi kiállítás címét egy olyan különleges menyasszonyi láda ihlette, amely minden információ nélkül került a múzeum gyűjteményébe. Az 1980-as években restaurálták, ekkor derült ki, hogy két festékréteg van rajta. Az első, világosabb kék réteg 1858-ból származik. A második sötétebb réteg 1910-es, ekkor alakíthatták át Gertrud Gernernek nagyanyja ládáját; a kor ízlése szerint újrafestették, lábakkal látták el.
A 2024-ben nyílt újraalkotott állandó kiállítás célja, hogy néprajzi örökségünket úgy használjuk fel, hogy az a mai kor embere számára gondolkodásra, inspirálódásra alkalmas formát ölthessen. A tárlatban bőségesen szerepel szöveg, mellyel nem az volt a célja az alkotóknak, hogy a látogatók azokat az elejétől a végéig elolvassák, hanem hogy azok számára, akik egy-egy téma iránt mélységeiben is érdeklődnek, bővebb információt biztosítsanak.
A megfelelő értelmezhetőség kedvéért a bevezető folyosón a néprajz és a muzeológia kapcsán felmerülő leggyakoribb kérdésekre kapnak választ az érdeklődők. Az érintőképernyőn megtalálhatjuk a múzeum néprajzi adatbázisát és digitális vendégkönyvét. Az első terem a pásztorélettel kapcsolatos tárgyi anyagon keresztül az ember és természet kapcsolatára fókuszál. Vajon milyen összefüggései lehetnek a terület tájhasználati módjának és a társadalom működésének? Hogyan befolyásolta a pásztorok életmódja értékrendjüket? Tényleg csak a romantikus elképzelések és a nosztalgia maradhat ránk egy „letűnt, régi világból”? Vajon csak egy ősinek és változatlannak felfogott világ ábrázolódik a pásztorok alkotásain? Milyen szerepe volt az általuk készített tárgyaknak az emberek közötti kapcsolatok alakításában? Hogyan válhatott egy szabadidejében kedvtelésből faragó pásztor főállású, sorozatban szuvenírt gyártó alkotóvá? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk.
A harmadik teremben a rostnövények feldolgozása és a viseletek tárgyi anyaga mentén a paraszti élet társadalmi kapcsolataira – az emberi kötelékekre – és a változások bemutatására törekedtek. Vajon hogyan lesz a kenderből menyasszonyi hozomány alapanyagául szolgáló vászon? Milyen kapcsolat van a családszerkezet, a munkamegosztás és a viseletek változása között? Milyen rítusok kapcsolódnak a rokonságformák kialakulásához? És egyáltalán, létezik-e somogyi viselet? A következő terem a megye nemzetiségei közül a Dráva menti horvátok és a németek tárgyi anyagán keresztül a színek korjelző szerepéről, valamint a kis- és nagycsalád munkaszervezetének kapcsolatáról ad információkat.
Az újonnan kialakított kiállítótér különálló egységében évente változó témákkal kívánják a múzeum dolgozói bemutatni azt is, hogy a néprajz és a kulturális antropológia milyen kutatási témákat talál ma. Van-e még mit vizsgálni? Hol és hogyan kutatnak a mai szakemberek? Milyen társadalmi kérdésekre keresik a választ?
A kiállítás kurátora Pisztora Zsófia néprajzos muzeológus, a vizuális megjelenés Csernák Bálint munkája.